A következő bejegyzésben a Linux és a BSD közötti különbségeket olvashatjátok, általános, rövid összefoglaló formájában.

Az eredeti bejegyzés címe: Difference Between Linux And BSD | Open Source Operating Systems  ( Különbség Linux és BSD között | Nyílt forráskódú operációs rendszerek )

A Linux és a BSD két nyílt forráskódú operációs rendszer “család” melyet a 20. század egyik nagy jelentős operációs rendszere inspirált ami nem más mint a UNIX. Több dologban eltér a két fentebb említett rendszer egymástól mint például hardver támogatás, fejlesztési filozófia, stb. Emellett, talán mondhatni azt is, hogy a Linux népszerűbb mint a BSD.

Amikor eljön az idő, hogy elhatározásra jutsz, annak érdekében, hogy kilépsz a Windows “ökoszisztémájából”, az első dolog ami szembetűnik számodra az a MacOS. Habár az esélye, hogy áttérsz rá jóval kevesebb már csak az ára miatt is. Továbblépsz és mindjárt a Linux nyílt forráskód “kereszttüzében” találod magad. A legtöbb embert teljesen megzavar ez a téma és sokáig vita is volt. Így néhány ember a Linux operációs rendszert mint GNU/Linux néven ismerik.

Mindezen felismeréseken túllépve, láthatod, hogy milyen sokszínű a Linux “ökoszizstémája”, köztük is a Linux disztribúciók és származékaik. Talán gondolhatod úgy is, hogy a Linux és családjai képviseli a nyílt forrású közösséget.
De mindezeken kívül, van egy kevésbé ismert operációs rendszer-család is amit BSD (Berkeley Software Distribution) néven ismernek és szintén nagynak számít a nyílt forráskódú közösségekben.


A Linux és a BSD közötti különbség

A legnagyobb “differencia” a Linux és a BSD között, az maga a kernel. A BSD már alapból egy operációs rendszer (hiszen tartalmazza a kernelt), amely származéka a UNIX operációs rendszernek. A Linux rendszermaghoz , hogy ténylegesen Linux disztribúció váljon belőle még kell pár “dolog”. Ilyenkor összekeverjük a Linux kernelt a GNU szoftverekkel és egyéb más kiegészítőkkel és máris van egy kész “operációs rendszerünk”. A BSD esetében már alapól megvan az operációs rendszerünk.
Mind a Linuxnak mind pedig a BSD-nek van egy kabala figurája. A Linux esetében ez a figura Tux, aki egy pingvin. Vannak történetek, hogy miként lett Tux a Linux kabalafigurája és, hogy miként kapta a nevét.
A BSD-nek egy kis aranyos démon a kabala figurája aminek “Daemon” vagy “Beastie” a neve. Ez a hivatalos arculata a BSD családnak.


Választási lehetőségek Linux és BSD között

A Linux felhasználók számára vannak megszámlálhatatlan elérhető disztribúciók. Mindezen “derivációk” a nagyobb és népszerűbb Linux rendszerekre épülnek mint például: Debian, Gentoo, Red Hat, Slackware stb. Ezeken kívül találkozhatunk még önálló Linux disztribúciókkal mint például: Solus, Puppy, és stb.

A BSD mint operációs rendszer megszűnt de találkozhatunk meglévő BSD “derivációkkal”. A jelenlegi BSD ökoszisztémában három nevezetes BSD rendszerről beszélhetünk, mégpedig: FreeBSD, OpenBSD, NetBSD valamint ide tartozik még a DragonFly BSD és más disztribúciók. Ezek közül a FreeBSD adja a többi BSD-alapú rendszerek 80%-át.

Ha most arra gondolsz, hogy a BSD kevésbé ismert név, akkor csak nézd meg a MacOS-t (korábbi nevén Mac OS X), ami szintén egy operációs rendszer ami az Apple gépeken fut és zárt forráskódú de! BSD-alapokra épült.

Vannak még ezeken kívül más FreeBSD és NetBSD “származékok” de ezeknek a rendszereknek a számuk a Linux disztribúciókhoz képest elenyészőek.


Alkalmazások Linux-ra és BSD-re

Linux rendszerek alatt előre lefordított bináris csomagokban szállítják az alkalmazásokat. A két fő csomagforma a .deb és a .rpm valamint úgynevezett csomag-kezelőket használnak hozzájuk mint például APT, yum, pacman és stb.

A BSD esetében más a helyezet. A FreeBSD-ben az alkalmazásokat “Port”-ból telepíthetjük az operációs rendszerre. Több mint 25.000 port áll rendelkezésünkre a FreeBSD Port Kollekciójában.
Ellentétben a Linux csomagokkal, ezek a FreeBSD “Portok” forráskódot tartalmaznak, amelyeket magunknak kell összeállítani a gépünkön. Ezért is nem igazán kényelmes a FreeBSD a normál felhasználók számára. Azonban, már vannak előre lefordított bináris csomagok amiket a pkg segítségével telepíthetünk és számuk egyre csak növekszik.

A BSD-ben kevés az alkalmazás, ezért a fejlesztők megpróbáltak egy olyan “állapotot” kialakítani, hogy egy olyan Linux kompatibilitási csomagokat hozzanak létre amiket BSD rendszereken is futtathatunk.

A másik dolog, amit még jó szem előtt tartani, hogy például a FreeBSD rendszerben szintén támogatottak a népszerű asztali környezetek mint például: GNOME, KDE, és sok más egyéb applikáció is ami Linux alatt is fut.


A UNIX kapcsolata a Linuxszal és a BSD-vel

Ez egy közös elképzelés miszerint a legtöbb létező mai operációs rendszer valamilyen értelemben kapcsolódik a UNIX-hoz. A UNIX zárt forráskódú volt – igen jól látod a helyzetet – amelyet mint operációs rendszert a Bell Labs (ma Nokia Bell Labs néven ismerik) fejlesztett, Assembly nyelven. Később a rendszer főbb részét átírták C programozási nyelvre.

A BSD (mint zárt forráskódú operációs rendszer), és származékai közvetlen leszármazottai a UNIX-nak. Ellentétben az “ősökkel”, a FreeBSD, NetBSD és a többi ezekhez hasonló rendszerek már nyílt forráskódú rendszerként ismerhetőek.

A Linux kernel és az erre épülő disztribúciók egy másik hiearchiában “élnek”. A Linux (ha OS-ként soroljuk ide) akkor hasonlóan viselkedik mint a UNIX és ezért nevezik UNIX-szerű operációs rendszernek. Amúgy, a Linuxnak a UNIX-hoz semmilyen közvetlen kapcsolata nincsen.

A Linux kernelt Linux Torvalds hozta létre, aki mai napig saját kézben tartja a fejlesztést.


A Linux és a BSD hardver támogatása

A nyílt forráskódú operációs rendszerek a megfelelő hardver támogatástól “meg vannak fosztva”. A Microsoft Windows és az Apple MacOS a vezető szerepűek ebben a versenyben. Mindegy, hogy a legújabb processzorról vagy grafikus chipről beszélünk, ezek az operációs rendszerek előnyt élvezhetnek a Linuxszal és a BSD-vel szemben.

Ha a korlátozott hardver eszközökről beszélünk – összehasonlítva a Windows-al – akkor a Linux-alapú nyílt forráskódú operációs rendszerek fölényben vannak, mivel a különböző hardvergyártók már Linux rendszerekre is gyártanak “drivereket”. A BSD viszont ezen a téren messze elmarad a Linuxhoz képest.


GPL és BSD licenszek

A másik nagy különbség még a Linux és a BSD között, maguk a licenszek. A Linux a FSF (Free Software Foundation) valamint a GPL (GNU General Public License) “oltalma” alatt van, míg a BSD-alapú rendszerek, a BSD másnéven FreeBSD licensz “oltalom” alatt állnak.

A GPL-t elősegítette Richard Stallman gondolkodása, miként a szoftvereket “szabaddá” kell tenni, hogy mindenki számára elérhető legyenek. Ezért, aki GPL licensz alá helyezi alkalmazását, arra van “kötelezve”, hogy az applikációja forráskódját tegye nyilvánossá/szabaddá.

A BSD licensz ezzel ellentétben, nem teszi lehetővé, hogy a forráskódot nyilvánosságra hozzák. Ez a szerző akarata, hogy nyílt forráskódúvá teszi -e az alkalmazását vagy nem.


“Ha nem döglött be, nem kell javítgatni.”

A BSD hisz ebben a gondolkodásban. Ritkán van ultra-modern funkció a BSD-ben. Számos Linux disztribúció megpróbálja felvenni a legjobb és legújabb dolgokat.
Továbbá, talán ez is lehet az “oka”, hogy a BSD operációs rendszerek megbízhatóbbnak és stabilabbnak minősülnek.


Befejezésként

Ha csak a közösséget nézem, akkor a Linux több gépen fordul elő mint a FreeBSD. Ennek oka, hogy a FreeBSD-hez talán úgy is lehetne írni, hogy több “szakmai tudás kell” valamint a Linux hardveres téren jobban támogatott. Illetve másik ok lehet még, hogy a Linuxot nagyobb számú ember támogatja mint a BSD-t.

Viszont, a BSD-k jobban ismertek megbízhatóság terén, ezért is használják őket szerverként valamint beágyazott rendszerekként. Továbbá, a BSD-n futtathatóak Linux alkalmazások de a fordítottja már nem igaz.

Igazából, tényleg nehéz megmondani, hogy melyik a jobb, a Linux vagy a BSD, hiszen mindkettőnek van előnye, és van hátránya.

Eredeti bejegyzés a következő linkre kattintva érhető el: Linux és BSD

Megosztás