Az interneten egyre több olyan cikk olvasható, amelyek a Linux disztribúciók leírásáival, teszteléséivel foglalkoznak. Itt vagy egy rövid beszámolót vagy egy hosszabb, és terjedelmesebb leírást olvashatunk egy-egy adott Linux rendszerről. Az oldalon általában a cikkíró saját véleménye szerint építi fel a bejegyzés tartalmát, amit később publikál a nagy közönségnek. A közösség később vagy elfogadja a leírást vagy sem. Ilyen és ehhez hasonló dolgokból szoktak lenni a nagy “fórum viták”, amik vagy eredményhez vagy egy kisebb “csete paté” -hoz is vezethetnek. Képletesen értve.
A következő fordítás amit felkonferálok nektek, egy rövid és úgyis írhatnám, hogy teljesen általános tartalmú anyag a Linux világához.
Igazából a bejegyzés egyszerűsége fogott meg.
Találhatunk itt egy kisebb leírást Richard Stallmanról, Linus Torvaldsról, valamint olvashatunk még a Linux rendszerek csomagkezelésének “erősségéről”, illetve rövid bemutatása a Linux alapú disztribúcióknak.


Esetleg, ha hozzászólok bizonyos fejezetekhez, akkor azt az SzV rövidítéssel fogom jelezni.


Az eredeti cikk fejléce a következő: “Linux Distribution Introduction and Overview” (magyarra fordítva körülbelül annyit jelent, hogy Linux disztribúció bemutatása és áttekintése).



Színpadon a Linux


A szabad szoftver mozgalom 1983 -ban indult el, amikor is Richard Stallman elindíotta a GNU Projektet. A GNU mellesleg egy rekurzív mozaikszó arra, hogy a “GNU nem UNIX!”.
A cél az volt, hogy egy teljesen ingyenes és nyílt forráskódú GNU operációs rendszert hozzanak létre ami kompatibilis a Unixal.
Stallman, és a hozzá hasonló szoftver fejlesztők elkezdtek dolgozni a legnépszerűbb Unix parancsokon, hogy újraértelmezzék őket.
Az 1990 -es évre az összes fő összetevője az operációs rendszernek meg volt írva, kivéve egy dolgot: a kernelt.



Linus közbelépése


1991 -ben, egy finn diák közismert nevén Linus Torvalds létre hozta a Linux kernelt. Linus, elsőnek egy terminálon dolgozott, hogy csatalkozni tudjon a Unix rendszerekhez az egyetemen, de idővel a projekt kinőtte magát és végül létrejött a Linux kernel.
Nem sokkal a Linux kernel megjelenése után, a Linux kernelek gyűjteményét különböző szoftverekkel együtt kezdték megjeleníteni. Ezen szoftverek kombinációival jöttek létre a Linux disztribúciók.


Ma a Linux operációs rendszerek szinte a legtöbb hardver platformot támogatják.
Szinte minden architektúrán működik, kezdve az i386 -tól egészen a SPARC -ig.
A Linux manapság megtalálható szinte minden eszközön, órákon, televíziókon, mobiltelefonokon, szervereken, asztali számítógépeken, sőt még automatákon is.



A csomagkezelő erőssége


Az egyik dolog, ami elválasztja a Linuxot más operációs rendszerektől, az nem más mint a programok telepítése és kezelése.
Hagyományosan, ha egy Windowson programot akarunk telepíteni, akkor nincs más dolgunk mint, hogy le kell tölteni és telepíteni.
Ezeket a lépéseket a felhasználó egy az egyben elvégezheti.
Böngészés során, megkeressük a letölteni kívánt alkalmazást, -amit letöltünk- majd a “Letöltések” mappába belépünk ahol megtaláljuk a letöltött alkalmazásunkat, majd kétszer rákattintunk és egy sor kérdés után meg is kezdhetjük a telepítést.


Egy alkalmazás telepítése a Linuxban, csomagkezelővel történik. A telepíteni kívánt programot magából az operációs rendszerből kereshetjük ki. A csomagkezelő gondoskodik a kívánt szoftver letöltéséről, valamint megkeresi az összes hozzátartozó függőségeket is, majd telepíti a komponenseket. Nem csak a csomagkezelőből ellenőrizhetjük az alkalmazásokat. A csomagkezelő képes frissíteni a rendszert és az összes telepített alkalmazást a legújabb verzióra.


A szoftverek és alkalmazások csomagokba vannak beépítve amik kategorizálva vannak.
A három alaptípusa ezeknek a csomagoknak a következők: Debian (.deb), RedHat Package Manager (RPM), és más disztribúciók.



Debian alapú Linux disztribúciók


A deb csomag 1993 -ban jött létre a Debian Linuxra. A Debian az egyik legrégebbi Linux disztribúció és egyben nagyon népszerű is. Alapjául szolgál sok új disztribúciónak.


A népszerű .deb csomagot használó disztribúciók a következők lehetnek:

  • Debian
  • Ubuntu
  • Linux Mint
  • SteamOS



Debian


1993 -ban Ian Murdock bejelentett egy új Linux disztribúciót amely a GNU filozófiáján alapszik. Ian, a Debian nevet adta rendszerének, aminek nevének rövidítése, a barátnője (Debra) és saját nevének fúzionlásából jött létre.
Eleinte csak egy kis projektként létezett, de mára a Debian az egyik legnagyobb nyílt forráskódú rendszer lett.


A Debian egy univerzális operációr rendszer amely szinte az összes CPU architektúrákat támogatja és szerverként nagyon népszerű.
Habár a Debian -t “atomstabilnak” is ismerik, vannak változatai.
Van a Debian old stable, stable, testing, unstable és experimental. (bocsánat, hogy nem fordítottam, de sokan csak angolul ismerik jobban neveket)
Az old stable -től egészen az experimental -ig, találhatsz újabb és kevésbé stabil szoftvereket.

A Debian két csomagkezelőt használ:

  • apt
  • aptitude



Ubuntu


2004 -ben jelentették be, mint Debian “unstable” alapú Linux disztribúciót.
Mára az Ubuntu, az egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb Linux disztribúció.
Talán az egyik legtöbbet vitatott Linux rendszer.
Az Ubuntu, a GNOME asztali környezettel kezdte, de később saját asztali környezetet fejlesztettek hozzá, ami nem más mint a Unity.
Az Ubuntu telepítése könnyű lehet azok számára akik újak a Linux világában.
Az Ubuntu csomagkezelése szemopntjából az apt -t használja, valamint grafikus “frontend” -ként az Ubuntu Software Centert.



Linux Mint


A Linux Mint egy népszerű disztribúció amelynek alapját az Ubunta adja. A Mint egy “multimédiás” Ubuntuként indult el, amiben előretelepített multimédiás kodekek és illesztőrpogramok voltak találhatóak.
Mára már az Ubuntu mellett igen szépen kinőtte magát a kedvenc disztribúciók listáján.



RPM alapú Linux disztribúciók


Az rpm csomagot a RedHat fejlesztette kis saját használat céljából.
Ismertebb RPM alapú disztribúciók a következők:

  • RedHat Enterprise Linux(RHEL)
  • CentOS
  • Fedora
  • OpenSuse
  • Mageia



Fedora


A Fedora egy “upstream” változata a kereskedelmi RedHat Enterprise Linux disztribúciónak, vagy röviden RHEL -nek. Ami különlegessé teszi a Fedorat az az, hogy újabb technológiát és csomagokat használ a nyílt forráskód világából mint az RHEL.
A Fedora, hasonlóan az RHEL hez, a yum csomagkezelőt használja.



OpenSUSE


Az OpenSUSE egy német Slackware fordításnak indult az elején, de a végére saját disztribúcióként nőtte ki magát.
Az OpenSUSE a KDE -ről és stablitásáról híres.
Csomagkezelőként a zypper -t, grafikus “frontend” -ként a YaST szoftver központot használja.



Mageia


A Mageia viszonylag “új” Linux disztribúció amelynek alapját a mára már felbomlott Mandrake Linux adta.
A Mageia könnyen telepíthető és használható.
Csomagkezelés szempontjából a Mageia az urpmi és drakrpm csomagkezelőket használja.



Egyébb Linux disztribúciók


Arch Linux


Az Arch Linux a pkg.tar.xz csomagokat használja, valamint saját csomagkezelővel is rendelkezik aminek a neve pacman.
Az Arch Linuxnak nincs grafikus telepítője és az egész telepítése folyamat a terminálon keresztül történik. Ez kicsit ijjesztő lehet az új Linux felhasználók számára.
Az Arch fő filozófiája a KISS (keep it smile stupid) ami annyit tesz, hogy “csak lazán, haver”.
Az Arch Linuxnak számos népszerű “forkja” vagy másnéven “leszármazottja” van. Ilyen lehet példaként a Manjaro Linux is.



Slackware Linux


1992 -ben Patrick Volkerding hozta létre .
A Slackware talán az egyik legrégebbi Linux disztribúció amit még ma is használnak.
A Slackware -nek nincs csomagkezelője. Az alkalmazásokat vagy a rendszergazda vagy normál felhasználó állítja össze.
A Slackware csomagok forráskódból telepíthetőek.
Aki igazán meg akarja ismerni, hogyan is működik a Linux, azoknak a Slackware példaként szolgálhat.



Gentoo Linux


A Gentoo, a Portage csomagkezelőre épül. A Gentoo -t nehéz telepíteni és olykor sok időt is elvesz a teljes telepítési folyamat.
Hasonlóan a Slackware -hez, a Gentoo is forráskódból dolgozik.
Ha tetszik a Gentoo alap ötlete, de barátságosabb és hasonló rendszert keresünk, akkor próbáljuk ki a Sabayon -t.



Grafikus felhasználói környezetek


Miután kiválasztottunk számunkra egy Linux disztribúciót, azt is ki kell választani, hogy milyen asztali környezettel rendelkezzen.
Habár a Microsoft Windows felhasználók csak egy asztali környetet ismernek, a Linux felhasználóknak lehetőségük van választani bizonyos asztali környezetek közzül.
Az asztali környezet vagy grafikus felhasználói felület (GUI) az, ami megjelenik a monitoron. Máskülönben, hogy nézne ki a rendszer nélküle.
Népszerű asztali környezetek közzé soroljuk a következőket:


  • KDE
  • GNOME
  • Xfce
  • Cinnamon
  • LXDE



KDE


A KDE 1996 -ban jött létre és talán a legfejlettebb asztali környezet a piacon.
Alapértelmezetként a KDE több alkalmazást is tartalmaz, hogy a felhasználó egy teljes asztali környezetben érezhesse magát.
A KDE -nak van néhány szolgáltatása ami más asztali környezetben nem érhető el.
A KDE munkaterülete az úgynevezett Plazma.
Kombináljuk a Plazma és KDE alkalmazásokat és így egy KDE szoftver gyűjteményt kapunk vagy más szóval röviden KDE SC.

Népszerű disztribúciók amelyek tartalmazzák a KDE környezetet a következők:


  • OpenSuse
  • Slackware
  • Linux Mint
  • Kubuntu
  • Mageia



GNOME


A GNOME a közösség segítségével fejlődik, pont a közösség számára. Egy nagyon jó példája annak, hogy a nyílt forrású közösség hogyan dolgozik.
A GNOME könnyen bővíthető az úgynevezett “plugin” (bővítmény) -al.
Nem igazán igényel nagy erőforrást és jó választás lehet régebbi vagy lassabb hardverekre.
Népszerű disztribúciók amelyek GNOME -ot használnak a következők:


  • Debian
  • OpenSuse
  • Fedora
  • CentOS


(SzV: ez most ugye nem gondolta komolyan a tisztelt szerző, hogy egy GNOME energiatakarékos?)



Cinnamon


A Cinnamon egy Gnome “fork” amit a Linux Mint közösség fejlesztett ki. Újrateremti a Gnome 2 megjelenését és érzését.
A minimális rendszerkövetelmények a Cinnamon -hoz ugyanazok mint a GNOME -hoz.



XFCE


Az Xfce kiváló választás a régi számítógépekhez. Könnyű és gyors, ez az Xfce két fő jellemzője.
A rendszerkövetelménye 300Mhz CPU és 192Mb RAM.
Népszerű disztribúciók amelyek xfce t tartalmaznak:


  • Debian
  • Xubuntu
  • Fedora
  • OpenSuse



LXDE


Az LXDE egy másik népszerű és gyors asztali környezet. Ablakkezelője az OpenBox.
Az LXDE alkalmas régi gépekre.
Népszerű disztribúciók amelyek LXDE t tartalmaznak:


  • Lubuntu
  • Debian
  • OpenSuse
  • Linux Mint



UNITY


A Canonical által kifejlesztett asztali környezet, kifejezetten az Ubuntu disztribúciójukhoz.
Mai napig, az Ubuntu az egyetlen olyan disztribúció amely Unity -t használ.
Erőforrások tekintetében jóval magasabb mint a többi. Szükséges hozzá 1Ghz CPU és 1GB RAM. Ezen erőforrások alatt a Unity használhatatlan. Minél több a RAM és magasabb a CPU frekvenciája a Unity annál hatékonyabban tud futni.



Melyik a legjobb számodra?


Átnéztük nagyjából a csomagokat, a disztribúciókat és az asztali környezeteket, viszont van még egy dolog amiről beszélni kellene. Hogyan válasszuk ki a számunkra megfelelő disztribúciót?!.
Sajnos erre a kérdésre nincs egyszerű válasz. Ha mindenkinek ugyanaz lenne az ízlése és véleménye akkor nem lenne probléma.
Ahhoz, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő disztribúciót, ahhoz egy kis időt rá kell majd szánni. Töltsünk le néhány disztribúciót, telepítsük, és teszteljük őket.


Egy hatékony stratégiája lehet a keresésnek, ha mondjuk a Top 10 disztribúciók listáját megnézzük a Distrowatch -on, vagy esetleg látogassunk el a The Linux Screenshot Tour Book oldalra, ahonnan Linux disztribúciókkal kapcsolatos könyvek tölthetőek le. (fizetős!!!)

Az eredeti angol cikk a következő linkre kattintva érhető el:

Linuxtraining

Megosztás