Úgy döntöttem, hogy “lassabb” lépésben fogok haladni a tesztelésekkel ezek után. Havi szinten írok beszámolót egy~egy rendszerről amit tetszés szerint választok ki. Próbálok eltérő alapú distribúciókat keresni majd. Információkkal, háttértörténetekkel valamint saját, személyes tapasztalataimmal  szeretném a leírásomat kiegészíteni. Hosszabb és tartalmasabb leírást “produkálok” az olvasók számára. A kisebb cikkek és fordítások (bizonyos rendszerekről) úgyanúgy folytatódnak tovább mint eddig.


Az általam tesztelt rendszereket csak és kizárolag asztali felhasználásra szánom. Mit értek ez alatt?. Internetezés, zene és videó lejátszás és stb. Olyan tevékenységek elvégzése, amit az átlag user mindennap csinál. A speciális feladatokra NEM szeretnék kitérni, mivel azokhoz nem igazán értek. Tudom, hogy a Linux erőssége máshol mutatkozik meg inkább, de úgy gondolom, hogy átlag felhasználásra is kiválóan alkalmas.
Remélem írásommal mégtöbb felhasználót bírok majd lelkesedésre a Linuxal kapcsolatban.
A munkámat az immár 2 éves Lenovo B590 típusú laptopom segíti. A konfigurációja nem egy erőmű. Már akkor sem tartozott az erős kategóriába amikor megvásároltam. Az alapfeladatokat tökéletesen elvégzi, olykor még gyengébb játékokat is képes futtatni.


A laptop specifikációja:  Intel Pentium x86_64 (2x 2,4 Ghz); 4 GB RAM, Integrált Intel video kártya, Intel chipset, RTL8111 ethernet kártya, BCM43142 wifi kártya, valamint integrált C210 hangkártya.


Az első ilyen rendszer, amivel kezdeni szeretném a bejegyzésem, nem más mint a Korora Projekt. Már volt említés a blogomban róla, így kicsit kiegészítve tovább folytanám a “mondókám” a Korora~val kapcsolatban.


Egy kis emlékeztető:
A Korora egy Fedora alapú Linux distribúció. Aki még nem tudná, a Fedora, az RHEL (RedHat Linux Enterprise)”játszótere”. A Fedora~ban tesztelt alkalmazások és kiegészítők, tényleges tesztelések után bekerülnek az RHEL tárolóiba.
A Korora, kezdetleges nevén Kororaa, egy Gentoo alapú Linux distribúciónak indult bináris csomagokkal kiegészítve. Kiegészítésként járt volna hozzá egy könnyen telepíthető “script” is, amelyet kedvünk szerint állíthattunk volna. A Korora név, a Maori szóból ered, és a világ egyik legkisebb pingvinjére utal.(az egész kis állat körülbelül 30 cm magas.)


A Kororaa története


Christopher Smart (Chris Smart) volt a projekt elindítója. A Gentoo Linuxot vette alapul. Bizonyítani akart. Úgy gondolta, hogy igenis lehet egy “könnyed” Gentoo~alapú Linuxot létrehozni, akár kezdők számára is, minden bonyodalom nélkül.
A projekt a Kororaa XGL Live CD néven futott, amit 2006 ban véglegesítettek mint stabil Gentoo~alapú kiadást. Ennek a rendszernek az “erőssége” az előre beállított XGL volt. Támogatta az NVIDIA, ATI és Intel grafikus kártyákat, valamint asztali környezetként a KDE és Gnome volt az alapértelmezett. Volt viszont “pár” probléma ami miatt a rendszer nem igazán akart “sikeres” lenni, mégpedig a következők miatt:


  • a Sabayon már akkor is létezett mint bináris, Gentoo~alapú distribúció,
  • a Gentoo~nak már akkoriban volt GUI felülettel ellátott telepítője,
  • a compiz már alapból sok distribúcióban megtalálható volt,
  • a Kororaa~ban nem voltak megtalálhatók a nem szabad meghajtó programok (non free),


A fejlesztés 2007 november 7~én “bezárta” kapuit. Sokáig nem lehetett hallani a Kororaa~rol.
Három év múlva viszont jött az áttörés. 2010 December 23~án Chris Smart bejelentette a Kororaa “visszatérését” mint Fedora Remixet.
Az új projekt egy Live DVD beta változat volt. A végleges változat a Kororaa 14 ~es számmal ellátott verziója lett. ( itt már a Fedora 14~es ágát követte.) A neve: Nemo volt.
Pár év elteltével ismét változás történt a Kororaa háza táján.
2013 Május 2~án megjelent a Korora 18~as kiadása. Innentől kezdve a neve KORORA lett és új logót is kapott a kiadás.


 Weboldal


A Korora Projekt hivatalosan is elérhető a következő linkre kattintva:
https://kororaproject.org/

Az oldalon sok minden olvasható a Korora~rol.
Az ABOUT(rólunk) menüpontban általános bemutató találunk a rendszerről, mindezek mellett az asztali környezetek, az alapértelmezett alkalmazások, csomagtárolók, harmadik féltől származó illesztőprogramok, és egyébb információk is színesítik az oldal tartalmát.
Ide tartozik még az aktuális hírek folyamatos frissülése, a rendszer felépítésének bemutatása, a fejlesztői csapat bemutatása, valamint egy úgymond “leírás” miért a Fedora lett a Korora alapja.
Fontos még, hogy a Korora NEM  támogatott hivatalosan a Fedora által.

A DISCOVER(felfedezés) menüpontban a már említett asztali környezetek vannak felsorolva, valamint leírás is található róluk. Itt mindenki kedve szerint kiválaszthatja, hogy melyik desktop témával szeretné később használni a Kororát.
Az itt található leírásban láthatjuk még, hogy mindegyik kiadás előrekonfigurált alkalmazásokat tartalmaz. Példaként bemutatják a programokat is.

A DOWNLOAD(letöltés) menübpontban az összes Korora verzió ami eddig kiadásra került, megtalálhatók. Az is olvasható, hogy  mindegyik rendszer támogatja a 32 bites valamint a 64 bites architektúrákat.
Kellő áttekintés után, csak válasszuk ki a nekünk megfelelő verziót, és torrent vagy böngésző segítségével nyugodtan töltsük le.

A SUPPORT(támogatás) menüpontban találhatjuk a közösségi támogatásokat, valamint lehetőség van IRC oldalon is becsatlakozni a projektbe. A fejlesztők lehetőséget adnak a hibák beküldésére is. Fontosnak tartják, hogy a közösséggel együtt működve fejlődjön a projekt.
Közösségi oldalokon is megtalálhatók mint például : Facebook, Twitter, vagy Google+.

Az oldalon lehetőség van a regisztrációra. A beregisztrált e~mail címünkre küldenek egy aktiváló kódót, amire rákattintva máris regisztrált tagok lehetünk a Korora közösségben.


Telepítés


Mostanra már elég sokmindent megtudtunk a Korora-ról. Mivel főrendszerként szeretnénk használni (elvileg), itt az ideje, hogy élesben is teszteljük/telepítsük. Fentebb már olvashattad milyen verziókban jelent meg a Korora. Én, a Korora 23 XFCE változatát fogom bemutatni a telepítés kezdetétől a telepítés befejezéséig. Kezdjük is el.

Kicsit most csaltam. Hiszen, majd láthatjátok, hogy virtuális környezetben készült a telepítés. Ezer bocsánat érte!. A többi kép viszont már az éles rendszerből valók!.

Az első BOOT kép sajnos lemaradt, ezért elnézést. Egy fekete képernyőn találhatunk egy olyan menüpontot, hogy “Start Korora Xfce”, nos, erre kattintsunk rá, egy kis ideig tölt a rendszer majd a LIVE-mód érkezik amit már a lentebbi képeken is láthattok.


Ha csak tesztelni akarjuk a Korora-t akkor a LIVE-mód erre a megfelelő. Semmilyen változás nem fog történni a gépünkel, adataink (ha megfelelően vannak tárolva) nem fognak elveszni. Kipróbálhatjuk az esetleges applikációkat valamint tesztelhetjük azt is, hogy a rendszer képes e az összes hardver-t felismerni. Ha minden bevált, és úgy döntünk, hogy telepíteni szeretnénk a Korora-t, akkor kattintsunk az “Install to Hard Drive” ikonra, ami az asztalon is megtalálható.
Megjegyzés: Érdemes, már most a GPARTED applikációt használni, mivel időt spórolunk meg a partícionálással!. Az alkalmazás az alaprendszerben és a LIVE rendszerben is megtalálható!



A Korora üdvözlő képernyője. Ahogy a kép is mutatja, itt a nyelvi beállítások kerülnek előtérbe. Válasszuk ki a nekünk megfelelő nyelvet (ez egyéntől függő) és kattintsunk a “Tovább” gombra.



A telepítési összegzőt láthatjátok. Itt olyan beállítások kerülnek előtérbe mint a billentyűzet, óra, rendszer valamint a hálózati beállítások.
A billentyűzetnél is érdemes a magyar nyelvet választani. Az idő és dátum pontban az aktuális régió és az ahhoz tartozó időzónát lehet beállítani. A telepítési célnél a partíciókat oszthatjuk ki, valamint a kívánt partíciós táblát ahova majd a Korora települni fog. A hálózati beállításoknál ellenőrizhetjük a kapcsolatokat, és ha szükséges a hálózati nevet is itt adhatjuk meg.
Láthatjátok, hogy a “Telepítés Cél”résznél SÁRGA felkiáltó jel van, ez annyit jelent, hogy a partíciók nincsenek rendesen beállítva. Kattintsunk rá, és nézzük meg milyen opciókat találhatunk itt.



Láthatjuk, hogy az aktuális kiosztott partíciót mutatja a menü. Ez nálam egy VBOX nevezetű lemez lesz mivel virtuális környezetben dolgozom. Nálatok ez másképp nézhet ki.
Hozzáadhatunk “Speciális hálózati lemezek”-et is. Ez most ránk nem vonatkozik.
A “Partícionálás” résznél beállíthatjuk, hogy automatikusan ossza fel a partíciókat a telepítő, vagy manuálisan azaz egyénileg állítjuk be a lemezeket.
Én a manuális részt választottam. >“Saját magam állítom be a partíciókat.”



A kézi partícionálás résznél, a partíciókra nézve több kiosztás is lehetséges.
Szabványos partíció  (ezt fogjuk használni), Btrfs, LVM, LVM Thin Provisioning.



Ha megvagyunk a kiválasztással, akkr kattintsunk a BAL ALSÓ sarokban látható ” + ” jelre. Láthatjuk, hogy új csatolási pont szükséges az új partícióhoz. A csatolási pont eltérő lehet, mindenki kedve szerint állíthatja attól függően, hogy hova szeretnénk a rendszert telepíteni. Nálam a ” / “azaz ROOT partíció lesz csak kiválasztva. A “Kívánt kapacitás” résznél, meg kell adni, hogy mennyi legyen az aktuális partíció mérete. Nálam ez 11 GiB. Ha megvagyunk akkor a “Partíció hozzáadása” gombra kattintsunk.



Létrejött az új partíciónk. Válaszhatunk más kiosztást is a partícióra nézve. Én maradok a jól bevált “ext4” fájlrendszernél.
Mindennel megvagyunk, kattintsunk a BAL FELSŐ sarokban látható “Kész” gombra.



A változások kiírása. A telepítő összegzi az elvégzendő feladatokat a partícionálásra nézve, és ha megfelelőnek találjuk akkor kattintsunk a “Változások elfogadása” gombra.



Minden stimmel, nincs sárga felkiáltó jel, sem piros tábla. 🙂
Kezdjük meg a telepítést a “Telepítés megkezdése” gombra kattintva.



Ó jajj!. Már megint sárga felkiáltó jel. 🙁
Semmi gond. A telepítő figyelmeztet bennünket, hogy sem felhasználó sem root jelszót nem lett beállítva. Úgyanúgy, mint fentebb kattintsunk rá, adjuk meg a megfelelő adatokat és máris folytatódhat a telepítés tovább. 🙂
Amikor készen vagyunk, a telepítő Gratulál, és kéri, hogy indítsuk újra a gépünket.
A kész rendszerbe bejelentkezve, máris élvezhetjük a Korora újdonságait. 🙂



Alkalmazások


Köszönhetően a DVD változatnak, az alkalmazások számos minden egyes letölthető verzióban szinte mondhatni azt, hogy bőséges. Körülbelül 1,8 Gb és 2,5 Gb közzé esik egy- egy DVD ISO kép, attól függ melyik kiadást szeretnénk használni.

A letölthető verziók között találhatjuk, a Korora 21-es kiadását (Darla), a Korora 22-es kiadását (Selina), illetve a friss Korora 23-as kiadást (Coral).
Az általam megemlített verziók mindegyike támogatja a 32 bites valamint a 64 bites architektúrákat.
Asztali környezetek közzül az alábbiak választhatók: xfce,mate,kde,cinnamon,gnome.
A Korora minimum telepítési követelménye a következők: Intel-kompatibilis processzor 32 bit, 1 Gb memória, 10 Gb szabadhely a merevlemezen. Kissebb gépekre nem igazán ajánlatos a rendszer.
A letölthető verziókat a következő linkre kattintva érhetitek el:
https://kororaproject.org/download

Most már térjünk át a tényleges alkalmazásokra.
Már említettem, hogy a rendszerben alapból rengeteg alkalmazás van. Főképp azokat az applikációkat integrálták a fejlesztők a distribúciókba, amiket mindennap használunk. Legyen az szó internetezésről, zene vagy videó lejátszásról, a Korora-ban biztosan megtaláljuk a kedvünkre valót. Szeretnék felsorolni “pár” alkalmazást.
Internetezésre: Firefox, Thunderbird, Transmission, Pidgin.
Multimédia: Asunder, Audacious, Audacity, VLC, Alsa mixer, Pulseaudio, Xfburn.
Iroda: LibreOffice-család, FBReader E-Book olvasó.
Grafika: GIMP, Darktable, Shotwell, Simplescan, Inkscape.
Kellékek: Leafpad, OwnCloud kapcsolódási varázsló.




Az alkalmazások bővíthetők terminálból vagy a GUI felületű YUMex-ből.
Terminálból való telepítéshez szükséges parancsok:


dnf search pkg ~ csomag keresése dnf update pkg ~ tárolók frissítése dnf upgrade ~ rendszer frissítése


Az internetezésre  Firefox(42)-ot használtam. Alapból beállításra került az uBlock, ami folyamatosan blokkolja a nem kívánatos lekéréseket. – Igazából, csak akkor vettem észre ezt a kiegészítőt amikor a jobb felső sarokba pillantottam és láttam a “blokkolásokat”. :)- . A youtube-on található filmek szaggatás nélkül futottak.
A torrentek letöltéséhez a Transmission-t használom, ami egy kis erőforrást igénylő letöltő kezelő.
Chat és XMPP kliensként a Pidgin-t lehet használni.
A film lejátszásra használt VLC lejátszó szintén friss változatban megtalálható a rendszerben.(2.2.2). Zenék lejátszására, én a kis teljesítményű MOC appot használom már nagyon rég óta. Ez természetesen nincs benne a rendszerben, így telepítenem kellet. A rendszer viszont tartalmazza az Audacious zene lejátszót ami sok formátumot ismer, és képes lejátszani.
Irodai alkalmazásokhoz, a Libre Office családot használtam. Itt is a jelenlegi, legfrissebb változat érkezik a felhasználóhoz.(5.0.3.2)


Grafikai alkalmazások közzül nem sok mindent szoktam használni. Úgyértem, hogy képek konvertálásán kívül másra nem használom a GIMP-et. Igazából a kedvenc képszerkesztőm és konvertálóm az a XNCONVERT. Ez egy kereszt-platformos alkalmazás ami akár csoportosan is átkonvertál kép fájlokat, valamint átméretez. Különböző effektusokat is beállíthatunk a képekhez. Az alkalmazást hivatalos oldalról le lehet tölteni, sajnos az Korora tárolóiban nem található meg.
Lemezek írására az Xfburn cd/dvd író áll rendelkezésünkre, habár én a Brasero-t jobban szeretem.

A programok mennyisége szinte végtelen. A kezdők számára a Linuxból jólismert alkalmazások mindegyike megtalálható.


 Csomagkezelés/Tárolók


Csomagkezelés szempontjából, mivel Fedora~ra épül, így az .RPM csomagokat használja. A kívánt csomagokat internetről is letölthetjük és grafikus telepítővel futtathatjuk. Persze mindezt forrásból is megtehetjük.
A Korora csomagkezelője a DNF. Gyorsabb és függőségi hibáktól mentesebb mint a YUM. Szoftverközpont viszont nem található. Helyette a YUM(DNF) grafikus felületű központot találjuk. (látható a képen)
Hasonlóan a jólismert Synaptics csomagkezelőhőz, innen is frissíthetünk vagy telepíthetünk alkalmazásokat ha valaki a terminálban nem szeret dolgozni.


 ~ Néhány internetes oldalon találhatóak olyan írások melyek összevetik a Synaptics és a YUMex~nek a tulajdonságait, majd alkotnak egy véleményt, hogy melyik a jobb. Amikor meg rájöttek, hogy csúcsszuper amit írtak, örülnek mint “majom a farkának”. Csak gratulálni tudok az ilyen embereknek. Na mindegy.~


Amikor elindítjuk a központot, automatikusan mindig frissít. Ez persze kikapcsolható az opciók menüben, ha esetleg valakit zavarna.
A “keresési” mezőbe beírva megtalálhatjuk a keresendő alkalmazásainkat.
Még a cikk elején említettem de ha mégsem, akkor most leírnám, hogy a Korora ugyebár harmadik féltől származó tárolókat is használ. Amint a képen látjuk, szép számmal találhatunk kiegészítőket a rendszerhez. Az Adobe, Google, Korora, RPMFusion,  Virtualbox tárolók pluszként lettek integrálva. Mindezeken felül az alap Fedora tárolók is használhatóak a rendszerhez.


Fontos megjegyzés: a RAWHIDE~tárolók alapból ki vannak kapcsolva, és engedélyeztetésük TILOS!( nem is engedi a rendszer ). Ennek az az oka, hogy a RAWHIDE, a Fedora “rolling” változatának a tárolói. Itt csak is a tesztelési alkalmazások találhatók a fejlesztők számára.



Illesztőprogramok


A Korora “driver” varázslója a Pharlap. Ez egy úgymond egyedi segítő az illesztőprogramok megtalálásához a gépünkön. Segítségével szinte az összes driver ellenőrizhető amit a rendszer használ.
Találhatunk nyitásként egy összegzést, ami a netbookom konfigurációját mutatja. Mindezeken felül ha lentebb haladtok, láthatjátok a bemeneti, grafikai, hálózati, hangkártya, egyébb driverek beállítását is.
A beállítások(settings) résznél az elérhető illesztőprogramok listázását állíthatjuk be, valamint az úgynevezett “fekete lista” használatát is.


A “black list” egy olyan eszközök összessége ami alapból nem támogatott bizonyos rendszerek által. Ilyen listára került eszköz például az én BCM43142~típusú wifi hálózati kárytám. Sajnos ez a típus nagyon sok distrónak okozott már kellemetlen perceket, na meg nekem is. Nem tudok mit csinálni vele, otthon csak wifi~elérhetőségem van, a kábeles net már a múlté egy ideje. Valahogy meg kell oldanom, hogy üzemképes legyen a kártya. A Korora, köszönhetően a “fekete lista” integrálásának, már alapból látja a wifim.
Hasznosnak tartom ezt a Pharlap nevezetű varázslót. Nagyobb áttekintés engedélyez az illesztőprogramok használatával kapcsolatban.



Összegzés/Tapasztalatok


 A Korora Projekt nem volt ismeretlen számomra. Már egy kisebb előadást is tartottam belőle még valamikor az év elején.
Régebben szintén volt elsődleges rendszerem, most megint elővettem, hogy bemutassam “szépségét”.
Akkor kezdjük az elején. Letöltöttem ugyebár az ISO képet majd kiírtam USB pendrivera. Bootolás után jött a LIVE rendszer majd indulhatott is a telepítés. Az “Installáció” (jujj de szépen leírtam) során problémával nem találkoztam. Sokan panaszkodnak az Anaconda “labilitására”. Akkor még nem láttatok igazán összeomló telepítőt. 🙂
A telepítés befejeztével, reboot majd indulhat mostmár az éles rendszer.
Akkor most már felsorolnám mit láttam előnynek és hátránynak a Kororaval kapcsolatban.


Előnyt jelentett számomra, hogy

  • a telepítés menete megfelelő volt,
  • alapból sok friss alkalmazás található,
  • az illesztőprogramok megfelelően működtek (beleértve a wifi kártyámat is),
  • viszonylag stabil,
  • sok olyan csomag is használható ami a Fedora~hoz,
  • xfce asztali környezethez mérten szép a kezelőfelülete,
  • sok leírás található hozzá,
  • aktív közösséggel rendelkezik,
  • a fejlesztők odafigyelnek a bejelentett hibákra,
  • folyamatosan fejlődik a projekt,


Hátránynak számított nálam, hogy

  • egyes hivatalosan is letölhető csomagok nem indultak el ( szerettem volna az xnconvert nevezetű képszerkesztőt feltelepíteni. Sajnos valami oknál fogva egyszerűen nem engedte.
  • A másik dolog, hogy példának okáért a vmware telepítés után egyszerűen “meg sem mozdult”. Próbáltam leírások szerint újra és újra telepíteni de mintha a falnak beszélnék.)


Végszó


Mostmár azt írnám, hogy kezdők is kipróbálhatják a Kororat, de! még mielőtt nekiugrana valaki, érdemesebb az Anaconda nevezetű telepítőt kicsit jobban át tanulmányozni. Akik esetleg Ubuntu~vonalon kezdték a Linuxos pályájukat azoknak idegen lehet.
A Fedora~alapúak osztályában viszont kimagasló eredménnyel bír a Korora. Minden benne van ami a Fedoraban nincs.

Megosztás