A hálózati és a rendszergazdai feladatokhoz Linx alatt sajnos nem értek. A többi részéhez sem igazán, inkább azt írnám, hogy “van sejtésem róla”. Igen, szégyeljem el magam, tudom.
Van is benne igazság, hiszen felhasználói szinten kevesebb az érdeklődés a Linux iránt mint üzemeltetés szempontjából.
Remélem, hogy lesz lehetőségem a későbbiekben ezekhez hasonló tananyagokat megtanulni és akkor már mindjárt jobban is fogom magam érezni. Ez cikk viszont nem rólam szól.
A bejegyzésben egy fiatal ember kezdeti lépéseit olvashatjuk, miként alakította át életét a Linux és, hogy milyen munkaterületeken dolgozik ahol Linuxot használnak.

A fordítás kicsit “nehézkesebb” volt, hiszen az eredeti cikkben több olyan szakkifejezés is található amit csak nehezen tudtam lefordítani. Az esetleges hibákért elnézésteket kérem.


Anderson Silva – One uncle’s gift of Linux (Egy Linuxos nagybácsi ajándéka)


1996. évet írunk. Pontosabban 1996. December.
Nemrégen fejeztem be a fősikolán az első félévemet és a karácsonyt a nagybátyjám lakásán töltöttem Port Jefferson ban, New York városában.
A nagybátyám egy PhD hallgató volt aki számítógépes geometriát tanult, és alig várta, hogy megmutasson pár munkáját nekem.
Különösen érdek fűzte a témához, valamint mesélt egy ingyenes Unix szerű opreációs rendszerről amiről hozott is egy könyvet, hogy megmutassa nekem.


Ebben a rendszerben az egyetemi szerverekre tudott csatlakozni távoli shell szolgáltatásokkal, valamint írni és összeállítani tudott C és C++ kódokat anélkül, hogy meg kellett volna vásárolnia a Borland és Microsoft IDE fordítóprogramokat, valamint bönégszhetett a neten és e -mailokat küldhetett. Ráadásul ingyenes. Telepítheted, megoszthatod. Nem kell hozzá széria kulcs. Egyszerűen, semmi.


A könyv amit a nagybátyám vett Red Hat Unleashed -nek hívták amit a Sam’s Publishing adott ki. ( A Sams Publishing egy informatikai irat/könyv.)
Egy CD is járt hozzá a Red Hat 3.0.3 as verziójával (Picasso). Azalatt a néhány nap alatt amíg a nagybátyjámnál voltam, megmutatta néhány munkáját, majd elvitt a Borders könyvesboltba ahonnan is kaptam egy saját példányt a könyvből.


Elérkezett az új év, és vele együtt egy új félév is az iskolában. Úgy döntöttem, hogy telepíteni akarok valamilyen Linuxot, ezért engedélyt kértem a tanácsadómtól, hogy hadd állítsak össze olyan programozási feladatokat gcc -vel amik alternatívák lehetnének az osztályteremben használt programokkal szemben. Láttam a sápadságot a professzorom arcán, de ment a dolog.


Első alkalommal megpróbáltam telepíteni egy Red Hat Linuxot a Packard Bell gépemre, amiben 133Mhz processzor és 8 Mb RAM volt, de elveszítettem a fonalat majd feladtam.
Akkoriban a telepítő (ha lehetett annak nevezni) nem érzékelt semmit. Alapvetően tudni kellett mi található a gépedben: merevlemez azon belül is primary vagy secondary csatlakozás; master vagy slave IDE; milyen típusú videókártyád van ami kompatibilis vele; modem típusa; ethernet kártya (ami nekem nem volt); és pointer eszköz (példaként: egér).
Emlékszem, hogy ténylegesen szét kellett nyitni a gépet ahhoz, hogy megnézzem milyen az IDE kábel benne és ehhez igazodva választottam a telepítés menetét is.


Majdnem elfelejtettem megemlíteni, hogy csak úgy simán bootolási lehetőség nem volt CD -ről.
Egy bootolható floppy lemezt kellett készíteni például, ha a Windows -t bootolni akartuk CD -ről.
Beletelt körülbelül egy órába mire feltelepítettem a Picasso -t, habár akkoriban már közismert volt, hogy Red Hat -nak van az egyik legegyszerűbb telepítője.


Ugorjunk egy évet előre, ezen belül is 1997. Október. Másodévesként dolgozok egy kifejezetten Windows és Mac -ből álló laborban. Úgy döntöttem, hogy engedélyt kérek a főnökömtől, hogy felállíthassak egy Linux szervert a számítástechnikai diákoknak akik majd játszhatnak rajta. A főnök adott is egy régi kis ócska gépet.
Újra elmentem a professzoromhoz, akinek csináltam egy felhasználói fiókot a rendszerhez, majd meg is kezdte a Linux alapú megbízásokat tanfolyam formájában.

A CSAR szerver (Computer Science Academic Resource) > [ jelentése az lenne, hogy Számítástechnikai Akadémiai Erőforrások ] ekkor született és ez volt az első Linux -alapú szerver az egyetemünkön.


Emlékszem, hogy egyik alkalommal megpróbáltam beállítani a Samba -t a munkaállomásomon, így tudtam fájlokat megosztani a laborban a többi számítógépen, és véletlenül elrontottam valamit a labor tartományvezérlőjében aminek az lett a következménye, hogy senki nem tudott belépni. A hálózati rendszergazda annyira dühös lett rám, hogy azt mondta, ha nem leszek kellőképpen óvatos a Linuxal akkor letiltja a hálózatáról. Nem hiszem, hogy az RTFM létezett még akkoriban, ugye?.


Ahogy telt múlt az idő, egyre több mindent tudtam meg a Linuxról. Ezt használtam a személyi számítógépemen is valamint a laborban és az egész főiskolai éveimben.
Mint a régi idők evangéliumi evangélistája, úgy prédikáltam a nyílt forráskód előnyeiről.


Mai napig nem volt még olyan munkahelyem, ahol a Linux miatt korlátozva érezhettem volna magam. Volt szerencsém olyan helyzethez is, ahol a vezetőt jobban érdekelte a hatékonyság mint az üzlet politikája. Mindegyikük aki meglátta, hogy automatizálom a folyamatokat -Perl,awk,bash,sed- habozás nélkül azt mondták: ” Jólvan, használj csak Linuxot. Mesélj már róla, mis is van ezzel!.


2007 -ben, teljes lett az életem, hiszen el kezdtem dolgozni a Red Hat -nél, ez pont az a cég aki az első disztribúcióm mögött is állt.
1996 -ban még Linuxos kalandozásaim során sokan jó véleménnyel voltak a céggel kapcsolatosan köztük az főiskolás társaim is. Technológiai, építészeti, kivitelezési területeken is használtak főképp azért mert nyílt forráskódú.


Végezetül, ha kíváncsi vagy a nagybátyámra aki bevezetett a Linux világába, akkor elmondom róla, hogy megkapta a PhD fokozatát majd visszament Brazíliába és jelenleg a az egyik legnépszerűbb egyetem professzora.


Ezt a cikket nagybátyámnak ajánlom, Ricardo Farisa -nak.

Eredeti angol cikk a következő linkre kattintva olvasható:

https://opensource.com/life/15/10/anderson-silva-my-linux-story

Megosztás