Azt már tudjuk, hogy a Linux-alapú rendszereket oktatási célból is használhatjuk. Erről és ehhez hasonló témákról már írtam az oldalon. A következő linkre kattintva el is olvashatjátok őket:

https://linuxsarok.hu/linux-az-oktatasban/

https://linuxsarok.hu/uberstudent/


Ezekre a rendszerekre jellemző az, hogy olyan oktatási alkalmazások találhatók meg bennük, amik fejlesztik a gyerekek és tanulók tanulási képességeit és egyben Linuxos ismereteket is adnak. Igazából csak alapokban térnek el egymástól, értem én itt, hogy az egyik Ubuntu a másik Debian-alapú és így tovább. Alkalmazásokban viszont hol több, hol pedig kevesebb találhatóak meg bennük.
Ilyen és ezekhez hasonló rendszereket otthoni célra is használhatunk de kisebb iskolák is felismerték előnyeiket.

A következő bejegyzés amit lefordítottam nektek, egy iskolát mutat be ami kifejezetten egy Linux-alapú rendszert használ, azon belül is a Fedora-t.

Nagyon rövid ismertető a Fedora-ról: A Fedora egy Linux-alapú operációs rendszer melyet a a jól ismert Red Hat támogat. Amolyan “játszótere” a Fedora a Red Hat-nak, hiszen a Fedorában tesztelt alkalmazások bekerülnek a későbbiekben a Red Hat Enterprise Linuxba és tárolóiba.
További olvasmányokat a következő linkekre kattintva olvashattok a Fedorá-ról:

https://linuxsarok.hu/red-hat-linux-enterprise-klonok/

https://linuxsarok.hu/fedora-variaciok/

https://linuxsarok.hu/celkeresztben-korora-projek/

A következőkben már a cikkíró szemszögéből fogok írni.
Az eredeti bejegyzés címe a következő: Fedora teaches future makers in school ( igazából nehézkes a tényleges lefordítása a címnek, maradjunk annyiban, hogy a következőként fordítom:  “A Fedora a jövő generációit tanítja az iskolában”.)

 

Az oktatás egyre jobban a nyílt forráskódú szoftvereket célozza meg. A mai generációra nagy hatással lehet a jövő, így fontos, hogy tanuljanak a nyílt forráskódú szoftverekről, köztük a professzorok, diákok, felnőttek, gyerekek és tizenévesek is. Vannak már bizonyos különböző kezdeményezések, hogy miként lehetne jobban tanítani a nyílt forráskódot, beleértve a Fedora-t is. A Fedora Tanács jóváhagyta az egyetemek bevonását a projektbe még a 2014-es év elején. A cél az volt, hogy növeljék azon egyetemi hallgatók számát akik Fedora-t használnak.

Azonban akik már használnak valamilyen oktatási rendszert mint például Windows-t, azoknak nehéz lehet átlátni a Fedora és más nyílt forráskódú technológiákat. Ilyenkor jönnek a gyakori kérdések, mint például:

  • Hogyan formálja majd a tananyagot a nyílt forráskódú technológia?
  • Megfelel-e majd egyes tanulóknak digitális feladataik ellátáshoz?
  • Hosszútávon fenntartható-e?

Azonban az iskolák már elkezdték telepíteni és használni a nyílt forráskódú szoftvereket, saját tananyagaikhoz. A Fedora Magazin-nak volt szerencséje bemutatni egy olyan embert aki nyílt forráskódú alkalmazásokat oktat a gyerekeknek. Ez az illető Jonathan Dieter aki tanár és rendszergazda Libanonban.


Mesélj egy kicsit magadról!

A nevem Jonathan Dieter. Rendszergazda és tanár vagyok egyben egy Evangélikus iskolában Libanonban.( Loueizeh, Beirut, Lebanon)
Tizenkét órát tanítok egy héten, köztük a hatodik évfolyamnak (11-12 éves korú tanulók), valamint a kilencedik évfolyamnak (14-16 éves korú fiatalok). Közel már 14 éve tanítok az iskolában.


Miként ismerkedtél meg a Linuxal valamint a Fedora-val? Mikor elkezdted használni a Linuxot, láttad előre,hogy az alkalmazások tanulás és oktatás szempontjából is használhatóak lesznek?.

Eredetileg 2000-ben álltunk rá arra, hogy  teljesen eltávolodjunk a Windows NT-től.
Kezdésként Mandrake Linuxot használtam, de később áttértem Fedora Core 2-re 2004 végén.
Iskolaként, szervereinket elkezdtünk migrálni Windowsról Linuxra (kombinálva a Fedora-t és CentOS-t) 2005/2006-ban, valamint asztali rendszereinket Fedora-ra váltottuk 2008-ban, főleg azért, mert eléggé belefáradtam az állandó Windows újratelepítésbe illetve a napi szintű vírusírtásokba.
Eleinte nem Fedora-t akartunk, hiszen úgy voltunk vele, hogy már vannak jobb eszközök a tanításhoz, mégis kitartottunk mellette, hiszen rendszergazdai szempontból szinte az összes szükséges eszközt biztosítja valamint sokkal kisebb “fájdalommal” jár.


Milyen típusú tananyagok készülnek a diákoknak? Amikor elkezdesz egy tanfolyamot, hogyan folytatod? A végére mit remélsz?

Mivel az önkormányzat nem szól bele az oktatási programunkba így teljesen szabad kezet kaptunk, saját tananyagunk kidolgozáshoz.
Eredetileg a hat és tizenkettedik évfolyamú diákoknak terveztük. (bár most már lentebb a negyedik évfolyamú gyerekekre is kiterjesztettük). Az iskolánkban heti négy óra kötelező számítógépes oktatás folyik, így minden évben az a célunk, hogy meglegyen
35-40 kötelező óraszám, valamint rengeteg házi feladatokat is adunk a gyerekeknek.

A jelenlegi tananyag összeállításunk a következők:

6.évfolyam

  • Általános számítógépes ismeretek (15 óra)
    Terminológia,
    A számítógép részei,( szerelési feladatok)
  • Méretek és előtagok
  • Nyílt forráskódú szoftverek
  • Bináris számok
  • Gépelés (20-25 óra)

A hatodik évfolyam végére, arra akarjuk rávezetni a gyerekeket, hogy mik az előírások. Képesek legyenek arra, hogy azonosítani tudják a számítógép részeit, valamint el tudják mondani működésük céljait.
Legyenek képes arra, hogy megvizsgáljanak egy USB meghajtót és elemezzék, hogy körülbelül mennyi adat is fél rá. Valamint, hogy kényelemesen el tudják távolítani.


7.évfolyam

  • Szövegszerkesztés (15 óra)
    Alapvető szabályok,
    Felsorolás és számozás,
    Képek beszúrása,
  • Fotószerkesztés (5-10 óra)
    Fotók etikai szerkesztése,
    Fotóminőségek(görbék,színtelítettség,stb.),
    Fotó manipuláció (klónozás, javítás, stb.),
  • Prezentációk ( 15 óra)
    Alapvető szabályok,
    Útmutató egy jó minőségű prezentációhoz,
    Minden diák egy előadást tart saját magáról prezentáció formájában,

A hetedik évfolyam végére, a tanulóknak tudniuk kell létrehozni dokumentumokat, amelyeket igényesen megformáznak minden túlzások nélkül. Tudniuk kell mondjuk képeket vágni és megérteni ennek etikai vonzatát. ( igazából itt arra utalna a rendszergazda, hogy ha képeket vágnak le és máshova helyezik fel akkor annak sokszor jogi vonzata is lehet, mint például ha Matt Damon fejét levágjuk, és fejét más képen található testre helyezzük fel.)


8.évfolyam

  • Bevezetés a táblázatokba (18-20 óra)
    Cella adattípusok,
    Matematikai műveletek és cellahivatkozások,
    Abszolút vs. relatív cellahivatkozások,
    Táblázatok,
  • Egyszerű weboldalak létrehozása (17-20 óra)
    Egyszerű HTML,
    Hyperlinkek,
    Egyszerű CSS,

A nyolcadik évfolyam végére, a tanulóknak tudniuk kell létrehozni olyan komplex táblázatokat amikkel egyszerű költségvetések vagy számlák mutathatóak ki. Azt is meg kell tudniuk oldani, miként lehet egyszerű, statikus weboldalt létrehozni.


9.évfolyam

  • Részletes szövegszerkesztés (15-20 óra)
    Licencek,
    Különböző CC licencek célja és használata,
    Formázás stílusok használatával,
    Keretek,
  • 3D modellezés (20 óra)
    3D objektumok tervezése,
    Anyagok és textúrák hozzáadása,
    Egyszerű animációk,

A kilencedik évfolyam végére a tanulóknak tudniuk kell létrehozni szakmai hírleveleket. Tudniuk kell létrehozni 3D-s jeleneteket amiket képként vagy animációkként is használhatnak.


10.évfolyam

  • Programozás Scratch-el (15-20 óra)
    Egyszerű, lineáris animációk,
    Egyszerű játékok létrehozása,
  • Programozás Python-nal (20 óra)
    Függvények, változók, nyilatkozatok és feltételek,
    Loop-ok (hurkok),
    Hibakezelések,
    Algoritmusok,

A tizedik évfolyam végére a tanulóknak tudniuk kell megtervezni és programozni egyszerű játékokat és animációkat Scratch-ben, illetve Pythonban tudniuk kell létrehozni egyszerű programokat amik képesek kommunikálni.


11.évfolyam

  • Részletes táblázatkezelése
    Mintafüggvények,
    Haladó funkciók (egymásba ágyazások, HA kimutatások, SUMIF, stb.),
    Haladó grafika ( Scatter grafikonok, stb.),

12.évfolyam

  • Statisztikai elemzések táblázatok használatával
  • LOGO programozás

Ahogy azt már korábban mondtam, a 6. évfolyam anyagait a 4. és 5. évfolyammal is megismertetjük. A Scratch ismereteket is lentebb vittük egy vagy két évvel hozzátéve média kurzusokkal ami körülbelül 15-20 hét, és egy teljes év Python ismereteket is betettünk a 10. évfolyamba.


Milyen hatással van a Fedora a gyerekekre ha a programozási és a számítástechnikai ismereteket nézzük?

Az egyik legnagyobb előnye nálunk ha Fedora-t használunk, hogy kiemeli azokat a diákokat akik a Windows-monokultúrát követik, és megtaníthatjuk a diákoknak, hogy mikénet is lehet a dolgokat megoldani nem pedig csak simán “használni”. Amikor iskolás voltam, a Microsoft Word ’97-et használtuk és sok mindent nem tanultam vele amit ma is alkalmazni tudnék. Mára szinte az összes irányelvet megtanultam, hogy miként hozhatok létre szép és igényes dokumentumokat amit akár mindennap alkalmazhatok.

És ez az a technika amit a tanítványaimnak meg akarok mutatni. Azt akarom, hogy a diákok megtanulják mit miért kell csinálni, nem csak azt, hogy egy csomó lépést memorizáljanak.


Miben segít a Fedora, hogy a tanítás könnyebb legyen?

Amikor a Ptyhon-t oktatom, akkor el kell hogy mondjam,  ebben a Fedora bajnok. Mivel a Python az első számú alkalmazása a Fedora-nak, így a működésénél nem kell össze-vissza dolgokat keresnem mint ahogy tettem anno mikor Windows alatt akartam oktatni a Pythont-t tíz évvel ezelőtt.
A diáknak nincs másra szüksége csak egy terminálra meg egy szövegszerkesztőre.

A Fedora még abban is nagyszerű, hogy hatalmas változásokon ment keresztül a tíz év alatt ami ráadásul fokozatos volt. A Fedora előnye a gyors kiadási ütemezési terv, ami annyit tesz, hogy hat hónapos változási ciklusok követik egymást.

Igazából a legnagyobb változás az volt, hogy a GNOME 2-ről GNOME Shell-re váltsunk , de a diákok jól fogadták mindezt.


Mik voltak azok a problémák amiket a Fedora-nak sikerült megoldania a számítógépes laborokban?

Az eredeti probléma az volt, hogy a Windows rendszert mindig a konstans vírusok támadták meg (még az antivírus telepítése és működése után is).
Furcsa módon, ez a probléma teljesen megszűnt mikor áttértünk Fedora-ra.

A megbízhatósága a rendszerünknek sokat javult mióta áttértünk Fedora-ra. Ha a rendszer nem működik megfelelően 90%-ban, akkor valószínű, hogy ott hardveres probléma van.

Ráadásul a Fedora a szoftver költségeinket is lentebb vitte az elmúlt években így tartjuk magunkat az alacsony költségekhez amiknek köszönhetően MultiSeat rendszereket alakítottunk ki. ( ha jól értesültem akkor a MultiSeat-gépeken egyszerre több felhasználó is dolgozhat egyidejűleg.)


Ha egy másik kolléga megkérdezné, hogy mit gondol a Fedora-ról hasznos lenne-e az iskolai laborokban, mit mondana?

Ez függ az iskolától és a rendszergazdától. Ha egy élő számítógépes részeleget akarnak, és nem sajnálják az időt és a pénzt erőfeszítésként akkor minden eszközzel a Fedora-t ajánlom. Ha viszont olyan valamit keresnek vagy akarnak létrehozni amit nem tudnak nélkülözni évekig, akkor nem ajánlom.”


Szerk.V: Huhhhhh, ez a kis fordítás kicsit “erősre” sikerült, voltak benne szakkifejezések rendesen. Próbáltam kihozni magamból amit tudtam, illetve próbáltam úgy fogalmazni, hogy érthető legyen mindenki számára. Ha valahol fordítási hiba lenne vagy nem érthető, kérem jelezzétek.
Amúgy így a teljes angol cikket elolvasva szerintem teljesen jól csinálják. Saját maguk kialakítottak egy rendszert amiben dolgoznak, így semmilyen más nagy “embereknek” nincs beleszólásuk, hogy mit és hogyan oktassanak.
Kis hazánkban is elindulhatna több ilyen oktatási rendszer. Én mindenesetre támogatom.

Az eredeti angol bejegyzést a következő linkre kattintva találhatjátok: https://fedoramagazine.org/fedora-teaches-makers-school/

Megosztás