Az egyik cikkem tartalma az RHEL klónok voltak. Jogos lehet a kérdés, hogy ha már ott is szerepelt a Fedora akkor minek téren ki rá és bontom mégjobban darabjaira.

A Fedora az  RPM csomagú distrók között talán az egyik legkiemelkedőbb. Köszönhetően az RHEL-nek, a Fedora “tesztelések” bekerülnek az anyacég rendszerébe. Számos user előszeretettel használja a Fedora-t, mert stabil és itt is megtalálhatók az új dolgok mint más distróban.

Mindezeken felül, létezik a Fedora-nak egy KICKSTART alapja amit ha tudunk hogyan kell kezelni, akkor saját distribúciót is létrehozhatunk vele.

A következő lista azokat a distrókat mutatja be amik Fedora alapokra épülnek és számos kiegészítőket tartalmaznak amit az alap Fedora nem.

Három kissebb csoportra bontanám őket ( asztali – desktop felhasználás, raspberry, speciális) és egy “átfogó” leírást is mellékelnék hozzájuk.

Asztali – Desktop felhasználás

Az itt bemutatott két rendszert azért választottam, mert kezdők számára “ideális” lehet ha nem akarunk telepítés után még egy kicsit “buherálni” a Fedora- val. Megtalálhatjuk ezekben a verziókban az alapvető programokat valamint a fejlesztők által beleintegrált kiegészítőket is.

Korora:

A Korora Projekt kezdeti “elindulása” nem volt sikeres. Chris Smart a fejlesztő visszalépett a a projekt további ütemezésétől, arra hivatkozva, hogy a piaci már eléggé telített. Röviden annyi volt a “gond”, hogy a Korora akkoriban a Gentoo Linuxra épült volna, de a Sabayon ezt a “platformot” már beelőzte.

Az idő múlásával kicsit átgondolva a dolgokat, Chris mégis folytatta a munkálatokat. Így jött az ötlet, hogy az akkoriban már fejlődő és híres Fedora Linux-ot vegye alapul.

A így kapott rendszert hívják Korora Projektnek.

A Kororar-a jellemző, hogy követi az aktuális Fedora verziókat, habár lassabb léptekkel.

A verziók különböző asztali környezetekkel tölthetők le mint például: xfce, mate, gnome, kde, cinnamon.

A Korora tárolói csak 2% ban önerőből készülnek, a többi maradék mind a Fedora tárolóibol kerülnek ki.

Ráadásként, azok a tárolók is alapból bekerülnek amik a Fedora-ban nem találhatók meg. Ilyen tárolók például: Adobe, RPMFusion >Free, >NonFree, >Free Updates, >NonFree Updates.

Elsődleges rendszerként én is használtam a Koror-at. Nagyon meg volt elégedve vele, pedig “ütöttem – vágtam” ahol csak értem. A felhő kliens is szépen működött alatt.

Az áprilisi OpenIT keretében, egy alapszintű bemutatót én is tarthattam a nap folyamán az Óbudai Egyetemen. 🙂

Esetleg akinek van kedve megnézni az előadásomat a következő linkre kattintva elérhető:https://www.youtube.com/watch?v=ZawzgCZLh9g

A Korora Projekt hivatalos oldala a következő linkre kattintva érhető el:https://kororaproject.org/

Chapeau:

A Chapeau egy igen fiatal Fedora variáns ezen a téren. Hivatalosan a DistroWatch oldalán is megtalálható. A rendszer csak és kizárólag 64 bites platformot támogat, valamint támogatott asztali környezete a GNOME.

A tárolóiban olyan kiegészítőkkel találkozhatunk mint például: RPMFusion, DropBox, Steam, Adobe Flash és Oracle VirtualBox.Számos alapértelmezett applikáció is integrálásra került, így a kezdő felhasználó is bátran elboldogul. Kiegészítő alkalmazások amik hasznosak lehetnek még, a következők: gnome-disks, gparted, chntpw, testdisk, powertop, iotop, stress, screen, Clam Antivirus.

A Linux Magazine, a DistroWatch és a Softpedia is kiemelkedő véleménnyel van a rendszerrel kapcsolatban.

Fejlesztési fázisa “sokkal lassabb” mint például a Korora-é de úgyanúgy követi a Fedora verziókat.

A Chapeau hivatalos oldala:http://chapeaulinux.org/

Raspberry Pi

Pidora:

A raspberry pi “mini” számítógépek már elég elterjedtek. Segítségükkel server vagy akár munkaállomás is létrehozható. Nem utolsó sorban ezek a kis “kütyük” akár a zsebünkben is elférnek.

Az operációs rendszerek terén igen “kényes”, hiszen akármilyen rendszer nem kerülhet fel rá csak úgy. Ilyen speciális rendszereket a Microsoftnál valamint a Linux nál is találhatunk.

A Pidora egy Fedora alapú kifejezetten Raspberry gépekre optimalizált distribúció. Segítségével kis “málnás” gépünket mindennapi felhasználásra alkalmazhatjuk.

A Pidora hivatalos oldala:http://pidora.ca/

Speciális

Az itt felsorolt distribúciók valamilyen speciális feladatokat látnak el. Jellegzetességük, hogy kifejezetten egy célcsoportot “környékeznek” meg saját egyedi tulajdonságukkal.

Qubes:

A Quebos egy Fedora alapú Linux distribúció amely a biztonságra épít. A Xen virtuálizáció segíti a felhasználó munkáját. Virtuális környezetében bizonságosan futtathatunk alkalmazásokat anélkül, hogy bármilyen “veszély” fenyegetne minket.

Támogatja a Windows virtuális környezeteket is. A Quebos nál bevezetésre került a HAL ( Hypervisor Abstraction Layer ) ami miatt a rendszer teljesn független a virtualizációs rendszerek világában.

A projekt csak is kizárólag 64 bites platformokon fut.

Lényegében az egész rendszer egy nagy virtuális masina. Tesztelésekhez, fejlesztésekhez kiválóan alkalmas.

Támogatott asztali környezete: KDE, Xfce

A futtatásához erősen ajánlott a 4 GB RAM.

Hivatalos oldala:https://www.qubes-os.org/

Network Security Toolkit:

Az NST egy Fedora alapú Linux distribúció amely Live CD formájában fordul elő. A projekt célja az, hogy hozzáférést biztosítson a legjobb nyílt forráskódú biztonsági alkalmazásokhoz. Adminisztrátori munkálatok során jóljöhet.

Hasonló rendszerek amike “ebbe” a kategóriába sorolhatók és ismertek: Kali Linux, BlackArch, Ubuntu Privacy.

Ezek a rendszerek kifejezetten hálózati üzemeltetésekre valamint tesztelésekre lettek kifejlesztve. Elsődleges rendszerként is használhatóak.

Az NST támogatott asztali környezete: Xfce

Hivatalos oldala:http://www.networksecuritytoolkit.org/nst/index.html

OLPC OS:

Az OLPC ( One Laptop Per Child ) egy olyan operációs rendszer amely a gyerekek fejlődést segíti elő bizonyos országokban. Lényege, hogy mindenki számára elérhető olcsó laptopot kapjanak az emberek, a rajta futtatható rendszerrel. Az OLPC OS alapját a Fedora adja és egy speciális asztali környezettel rendelkezik ami nem más mint a Sugar. Egy minimális környezetet képzeljünk el, ami mindenki számára érthető, nem bonyolult. Az alapértlemezett alkalmazásokat nem vitték túlzásba, ami érthető is. Találhatunk benne egy Xulrunner-re épülű webböngészőt, egy szimpla dokumentum nézegetőt, egy szövegszerkesztőt, egy RSS olvasót, multimédia lejátszót, grafikus eszköztárat valamint játékokat.

Hivatalos oldala:http://one.laptop.org/

Megosztás