Amikor elkezdtem “tesztelői” napjaimat, igazán még csak akkor ismerkedtem a Linuxal. A kezdő dolgokkal annyira nem foglalkoztam, ha valamit nem találtam nagyrészben kérdeztem, illetve mivel a Google a barátom hozzá is fordultam segítségért.

A blogom témája kezdőknek szólt volna. Inkább írnám úgy, hogy csak nekik akartam jegyzeteket készíteni. Később rájöttem, hogy ez igen merész feladat, hiszen minden ember más, minden felhasználó más és másra használja az adott rendszerét, így egységes segédletet nem igazán tudtam nyújtani. Később már inkább csak a distribúciók tesztelésére került a hangsúly. Mindezek mellett kisebb alkalmazások bemutatásával is “megpróbálkoztam” illetve külföldi oldalak cikkjeit is fordítom ha netán témával találkoznék amit szívesen megosztok veletek. Mellesleg megjegyezném, még mindig kezdő vagyok Linux téren, csak kicsit elszántabb és érdeklődőbb vagyok, ellentétben sok olyan user rel akiknek a “síránkozás” a nemesebb feladat mintsem, hogy maguk oldanák meg az adott “problémát” és ezáltal ők is tanulnának valamit. Ennyire azért ne menjünk bele, hogy ki milyen jellem, ez csak egy “beszúrás” lett volna ide. 🙂

Említettem már, hogy az interneten rengeteg kezdőknek szóló cikkel találkozhatunk. Akik egy kicsit is tudnak angolul azoknak nem lehet nehéz feladat az olvasás de még mindig akadnak olyan user ek akik részben vagy egyáltalán nem tudnak angolul.

Az utóbbi csoportnak szeretnék úgymond kedveskedni azzal, hogy megpróbálok kifejezetten “kezdőknek” szóló leírást keresni és lefordítani. Meglehet, hogy később ugyanazon témákkal már fogtok találkozni, de más stílusban és más véleményekkel.

A cikkekben leírt tapasztalatok az írók véleményei. Az, hogy az egyes distribúciókról miként vélekednek és,hogy mit ajánlanak kezdőknek, egyéni joguk. Én, személy szerint teljesen elvonatkoztatok a témától, hiszen ahogy már említettem nem vagyunk egyformák. Ami számomra megfelelő, másnak lehet, hogy a legrosszabb. Nem érdekem, hogy “feszültségeket” keltsek.

Azzal is tisztában vagyok, hogy vannak “egyes” emberek akik szívesen az arcomba vágnák, hogy “miért nem tudok a fenekemen megülni, és csak is egy distribúcióra koncentrálni!”. A válaszom számukra: mert nem. 🙂

Akkor most Linux, de hogyan?

A Linux világa készen áll, hogy üdvözöljön minket ingyenes, és nyílt forráskódú szoftverekkel amit bármely PC n használhatunk: körülbelül 100 aktív és annál is több Linux distribúció vár minket különböző asztali környezetekkel. Meglehet, hogy “egy kaptafára” készültek, mégis eltérőek.

Minden szoftver telepítése a hardverekre másképp működik Linuxon, amit valjunk be olykor “ijesztő” lehet. Szerencsére ez a kis segédlet eligazít minket.

Válassz egy distribúciót és töltsd le…

Ellentétben a Windowsal, nincs “csak egy” Linux változat. Értem itt arra, hogy a Linux kernel és más szoftverek mint a GNU mag eszközök, X.org grafikus szerver, asztali környezet, böngésző és így tovább, együtt épülnek fel.

Minden egyes distribúció egyesíti és kombinálja ezeket az elemeket egy egységes operációs rendszerbe.

A Distrowatch.com egy alapos, jó összefoglalót ad az összes nagyobb distribúcióról amiket érdemes kipróbálni. Az Ubuntu lehet talán az egyik úgymond “legfelkapottabb” rendszer a Windows felhasználók számára, habár mostmár inkább a Linux Mint et ajánlják a Cinnamon és MATE asztali környezetekkel amik kicsit hagyományosabbak mint az Ubuntu Unity felülete.

A distribúció kiválasztása nem az elsődleges, de mégis kiemelt szempont. Érdemes a népszerűek közzül válogatni mint például: Linux Mint, Ubuntu, Fedora, vagy openSUSE.

Csak navigáljunk el az adott distribúció honlapjára és töltsük le az ISO fájlt ami teljesen ingyenes.

A letöltött képfájlt kiírhatjuk DVDre is, de akár az “Universal USB Installer” segítségével USB meghajtóra másolhatjuk az adott Linux rendszert.

Az így kapott média eszközt felhasználhatjuk úgynevezett “Live rendszerként” aminek segítségével tesztelhetjük az aktuális distribúciót telepítés nélkül. De ha mégis úgy döntünk, hogy telepítésre kerül a sor, akkor azonnal megtehetjük.

Ez egy módja annak, hogy a “Windows PC”n elfusson a kívánt rendszer. Találkozhatunk Chromebook al és Raspberry Pi vel is amikhez speciális telepítési útmutatók szükségesek.

Mindent élőben!…

Akkor most bootoljuk be az adott Linux rendszert. Indítsuk újra a gépünket a kiírt lemezzel vagy usb meghajtóval. Automatikusan fel kell ismernie a kívánt eszközöket. Ha ez mégsem történne meg, akkor módosítsunk a BIOS ban vagy UEFI “firmware boot” sorrendben, vagy válasszuk ki a rendszerindító eszközt a bootolás során.

A modernebb gépeknél lehet, hogy a “Secure Boot”ot ki kell kapcsolni mielőtt az adott Linux rendszert használatba vennénk. Néhány Linux distribúció engedélyezi a “Secure Boot” opciót míg mások nem. Szerencsére a legtöbb nagyobb distribúció képes erre.

A kiválasztott Linux distribúciód lehetővé teszi az úgynevezett “Live mód”ot amit annyit tesz, hogy telepítés nélkül használhatod a kívánt rendszert. Csak használd szabadon és kapj kedvet hozzá. Lehetőséged van alkalmazást is telepíteni “Live mód” ban ami a számítógép újraindításáig használható marad.

Meglehet, hogy nem akarjuk a Linuxot mindennapi operációs rendszerünknek,így a Live DVD és az USB más feladatokra is hasznos lehet. Ilyen feladatok lehetnek például: Windows problémák elhárítása, fájlok és sérült rendszerek helyreállítása, fertőzött rendszerek ellenőrzése, online bank és más fontos feladatok elvégzése.

Lehetőség van az úgynevezett “persistence” módra is például Ubuntunál, ami annyit jelent, hogy a fájlok és beállítások elmentve lesznek a meghajtóra, amik később elérhetők lesznek minden indításnál.

Ha ki akarunk lépni a “Live” módból akkor csak indítsuk újra gépünket és vegyük ki a lemezt vagy az usb meghajtót.

Érezd magad otthon…

Attól függően, hogy melyik Linux distribúciót és asztali környezetet választjuk, a telepített alkalmazások változhatnak, bár a legtöbb megfelel az igényeknek.

A legtöbb Linux distribúció a Firefox böngészővel települ, de a Google Chrome vagy a nyílt forráskódú változata a Chromium is akár már néhány kattintás után használható.

Az asztali környezetnek tartalmazni kell: alkalmazás menüt, tálcát vagy dokkolót, értesítési területet vagy rendszerfigyelőt. Csak kattintsunk végig rajtuk, hogy mi mindent csinálhatnak. Találhatunk még rendszerbeállítási eszközöket, amelyek segítségével konfigurálhatjuk a hardvert és csinosíthatjuk asztalunkat.

Linuxot telepíteni, vagy mégsem?…

Választhatunk, mikor és hogyan szeretnénk a Linuxot telepíteni. Akár a lemezt vagy az usb meghajtót is bent hagyhatjuk gépünkben és amikor csak akarjuk játszadozhatunk vele. Akár később több Linux distribúciót is tesztelhetünk ugyanazzal a lemezzel vagy usbvel.

Ellentétben a “Live Linux”al, a telepített Linux megjegyzi a beállításinkat, megtartja a telepített szoftvereinket és fájlainkat, újraindítások után is.

Ha készen állsz, hogy könnyedén telepítsd a Linux ot a gépedre, csak indítsd el a rendszer telepítőjét “Live” módban. De itt még mindig van egyéb választási lehetőség is. Letörölheted a meglévő Windows rendszered és Linux ot telepíthetsz a helyére vagy úgynevezett “dual boot” konfigurációval használhatod. A telepítő átméretezi a Windows partíciódat, hogy helyet adjon a Linux számára majd a telepítés befejeztével választhatsz, hogy melyik operációs rendszer induljon betöltéskor.

EZ egy rugalmas módja annak, hogy ha nem vagy még biztos a dolgodban Linux  terén.

Egyéb szoftverek telepítése…

A szoftverek telepíte Linuxon eltérő mint Windowson. A Linuxban nem kell böngészőt nyitni és alkalmazásokat keresgetni a neten. Ehelyett meg kell keresni az adott distribúcióban a “szoftver telepítőt”. Ubuntu ban ez a “Ubuntu Szoftver Központ”, Linux Mint ben ez a “Szoftver Manager”, Fedora ban csak sima “Szoftver”. ( szerk.megj.: a Fedora nak nincs külön szoftver központja, helyette a Yumex grafikus telepítőt szokták használni.)

Ez nem csak “divatos” módja a szoftverek letöltésének. A Linux distribúciód tartalmaz “szoftver csomagokat” amikben szoftverek összállításai találhatók. Ezek a csomagok tesztelve vannak, pluszban hozzá járulnak még a biztonsági frissítések is.

Alapvetően olyan ez mint egy “App Store”, csak itt ingyenes és nyílt forráskódú szoftverekkel találkozhatunk, ellentétben mondjuk az Appleel ahol teljesen zárt a rendszer.

Találkozhatunk viszont olyan alkalmazásokkal is Linuxon, amik zárt forráskódúak mint például Google Chrome, Steam, Skye, Minecraft és stb., ezeket “kívülről” kell telepíteni a rendszerre. Az alkalmazásokat a hivatalos honlapról le lehet tölteni mint a Windows ra. Itt fontos szempont amit figyelembe kell venni, hogy az adott csomag melyik distribúcióhoz alkalmas.

Ellentétben a “hiedelmek” el, a hardverek illesztőprogramjai megfelelően települnek Linux alatt. A legtöbb illesztőprogram beépítve van a Linux ba.

Itt is mint az alkalmazásoknál, találkozhatunk zárt forráskódú illesztőprogramokkal mint például Nvidia vagy AMD, illetve Wi – Fi eszközök.

Az Ubuntu és Linux Mint rendszerek javasolni fogják ezen eszközök használatát ha szükséges. Néhány Linux distribúció viszont egyáltalán nem ajánlja őket. Példaként, a Fedora nem hagyja jóvá a zárt forráskódú illesztőprogramokat.

Annak ellenére, hogy a szoftverek telepítése különböző, az “asztal” ismerős lehet a Windows felhasználók számára. Itt is megtalálhatók az ablakok, a helyi menük és stb. Számos népszerű alkalmazás is használható Linux on mint például Firefox, VLC, LibreOffice.

Ezek lettek volna az alapvető dolgok, mostmár nincs más hátra, telepítsd és használd a Linuxot!.

A hivatalos angol oldal cikkje itt olvasható: http://www.pcworld.com/article/2918397/how-to-get-started-with-linux-a-beginners-guide.html

Megosztás