Itt is vagyunk a második leckével. Most arról fogunk beszélni, hogy egy GNU/Linux disztribúció hogyan is működik.
Megpróbálom elmagyarázni oly módon, hogy mások is megértsék még akkor is ha nem túl sok technikai készségük van hozzá.
Fogadok, hogy közületek sokan megijednek a Linuxtól mint operációs rendszertől, leginkább azért mert “túl sokat használja” a terminál emulátorát.

Ez igaz is lenne, hiszen sok “kocka” szereti használni a terminál alkalmazást. Legyen az szó GNU/Linux, MAC OS X, FreeBSD vagy Microsoft Windowsról.
Őszintén megmondva, a terminál egy nagyon hasznos alkalmazás, hiszen segítségével frissíthetjük rendszerünket vagy telepíthetünk külünböző csomagokat.
Sőt, egy kis parancssori képességgel, akár kollégáinkat is lenyűgözhetjük.



A GNU/Linux OS úgyanúgy működik mint bármely más operációs rendszer


A GNU/Linux operációs rendszer is ugyanolyan jól működik mint más operációs rendszer.
Vegyük alapul a példának Windows-t, hiszen sok olvasó most is valószínűleg ezt használja.
Jó ha tudod, hogy már minden GNU/Linux OS vagy disztribúciót kernel “futtat”. A Windows is egy kernel köré épül úgyanúgy mint a már említett másik rendszer. (a kernelről előző cikkemben olvashatsz.)

Mint a Windowsnak, a GNU/Linux operációs rendszernek is van egy rendszerbetöltője (bootloader), ami néha alapértelmezett szerint rejtett, és olykor csak egy pár másodpercig látható amikor elindítot a számítógépedet. A “bootloader” segítségével válaszhatsz több operációs rendszer között amit a gépedre telepítettél. De használható még különféle adminisztratív feladatokra is mint például rendszer helyreállítási mód ( csakúgy, mint Windowsnál.)

A Linxal kapcsolatban még annyit, hogy a fő összetevők cserélhetőek. Mint például egy másik “bootloader” telepítése.
A leggyakrabban használt és kedvelt “bootloader” egy GNU/Linux operációs rendszernél a GRUB, de sok más disztribúció például Syslinuxot használ. Egyébb más híresebb “bootloader” a “rEFInd” és “Clover”, különösen az UEFI (Unified Extensible Firmware Interface) számítógépekhez.

Emelett, a “bootloader” indítja el a Linux kernelt az alaprendszeredben. A GNU/Linux OS bizonyos “démonok”(daemons) -ból áll,( Windows rendszeren ezt háttér szolgáltatásként hívják), ami felelős a különböző szolgáltatások elindításáért, mint például hang vagy nyomtató szolgáltatások, illetve a grafikus szerver ami felelős az asztali környezetek indításáért. Ezt X11, X szerver vagy csak simán X-nek is hívják.



Szabadon testreszabhatod a GNU/Linux operációs rendszert, ahogy jónak látod


A lényeg, hogy nincs semmi különös abban ahogy egy GNU/Linux operációs rendszer működik, kivéve azt a tényt, hogy minden átláthatóbb, és teljesen tesreszabható ahogy jónak látod. Szinte minden (ha nem az összes) alapvető összetevő lecserélhető, beleértve a “bootloader”-t, a grafikus szervert, az asztali környezetet és akár a Linux kernelt is.

Az emberek elég könnyedén megijednek ha meghallják a Linux szót. Leginkább azért mert nem tudják hogyan működik, és úgy gondolják, hogy ez számukra szokatlan. Nos, ez nem igaz. Csak nyitottabb, ellentétben a Windowsal, ahol minden zárt. Ráadásként, a betöltési folyamatok, alap szolgáltatások sem nyomon követhetőek a Windowsban.
A következő bejegyzésben többet fogunk megtudni, hogyan “boot”-ol be egy GNU/Linux disztribúció

Eredeti angol cikk a következő linkre kattintva olvasható:
http://news.softpedia.com/news/learning-linux-lesson-two-how-a-gnu-linux-os-works-493202.shtml

Megosztás