Mostani leckénkben alapvető dolgokat fogunk megtanulni.

Mint például, hogyan kell:

> letölteni egy adott disztribúciót,
> CD/DVD/USB média eszközre írni,
> használni, bootolni,
> élő lemezképként használni,
> telepíteni,

Ezzel rendben is volnánk. Az első dolog amit felhoznék, hogy hány GNU/Linux disztribúció létezik?.
Tudomásom szerint, több mint 2000 (????) disztribúció letölthető, és közülük 99%-a szabad és nyílt forráskódú, ami azt jelenti, hogy szabadon módosíthatóak és akár új, saját Linux disztribúció is létrehozható ezáltal.

Ha új vagy a Linux világában, akkor valósznínűleg nem tudod melyiket válaszd és töltsd le. Sok módszere van egy-egy Linux disztribúció megtalálásához, de véleményem szerint a következő lista segíteni fog az eligazodásban:
Softpedia Linux disztribúciók listája


A fenti linken megtalálhatod a legújabb frissített disztribúciókat (egy alapértelmezett szűrő segítségével), valamint a legtöbbet kapott szavazattal rendelkezőket és a legnépszerűbb letöltéseket is.
Javasoljuk, hogy a linkelt oldalt mentsd el a könyvjelződbe, hogy napi szinten látogasd és értesülj az új fejleményekkel kapcsolatosan, illetve az RSS feed elérhetőséget is használd, hogy mindig értesülj a legújabb hírekről.

Körülbelül 2000 (????) disztribúció található az oldalon. Egy kis böngészés után, nagyobb rálátást kapsz a különböző disztribúció ISO képekkel kapcsolatosan, amik lehetnek akár néhány MB-tól egészen akár a 8 GB méretig is. Azt is megtudhatjuk, hogy az ISO képek támogatják-e a 32 bites illetve 64 bites platformokat.
Azok a disztribúciók amelyek egy adott ISO kép fájlban támogatják a 32/64 bites platformokat egyszerre, azokat DUAL-ARCH ISO képnek nevezzük.



Több mint 2000 disztribúció, de csak kevés a valóban független


Fontos tudni, hogy bár több mint 2000 GNU/Linux disztribúció létezik, legtöbbjük alapja valamelyik másra vezethető vissza.
Például, a népszerű Ubuntu alapja a Debian GNU/Linux, de az utóbbi nem alapul semmin. Vagy akár az Arch Linx mint független rendszer, így az Arch Linuxra épülő Manjaro Linux alapja az Arch Linux.

Több száz, más disztribúció épít a következő Linux kernel-alapú rendszerekre.
A fő alapot adó rendszerek a következők:
Debian GNU/Linux, Red Hat Linux, Slackware, Arch Linux, Gentoo.
Valamint a következő linkre kattintva olvashattok egyébb, független disztribúciókról is:
Független disztribúciók listája



ISO képek használata


Egy GNU/Linux operációs rendszer ISO képének használata nagyon egyszerű. Mindössze annyit kell tenned, hogy ellenőrzöd, hogy a számítógéped processzora támogatja-e a 64 bites platformot vagy nem. Ha igen akkor a megfelelő architektúrát kiválasztod a letöltési menü pontból, és elmented a fájlt valahova ahova szeretnéd.
Ha Windows vagy MAC OS X rendszereket használsz, akkor találnod kell még hozzá egy olyan alkalmazást amely az ISO képet ki tudja írni CD/DVD/USB eszközökre.

Általában mindig azt javasoljuk, hogy a felhasználók pendrive-ra írják ki a kiválasztott ISO képet. Nagy előnye, hogy a pendrive-on található rendszer gyorsabban bootol be, valamint ha élő-munkamenetben dolgoztunk akkor a változók elmenthetőek az eszközre.
Megj.: az optikai meghajtók csak olvashatóak!

Szóval, ha már egyszer kiírtuk az ISO képet az USB “stick”r-e, akkor helyezzük egy üres usb portba a számítógépünkön majd indítsuk el a gépet. A BIOS-ban ellenőrizzük le, hogy a “boot sorrend” megfelelően van-e beállítva. A beállításhoz nyomjuk le az F2, F8, vagy F11 gombokat rendszerindítás előtt.



A GNU/Linux indítása és használata


Ennél a lépésnél, valószínűleg sikerült betölteni a GNU/Linux operációs rendszerünket USB flash meghajtó segítségével. Mindenféle szöveget láthatunk a képernyőn. Már megtanulthattuk azt is ez előző leckéből, hogy minden disztribúciónak van egy “bootloader” része, ami minden egyes indításnál megjelenik különböző opciókat felajánlva.

A véleményem az, hogy hagyjuk a “boot” folyamatot addig tölteni míg a bejelentkezési ablak meg nem jelenik előttünk. Vannak olyan disztribúciók amelyek bejelentkezéséhez jelszó szükséges. Úgyhogy, győződjünk meg róla, hogy rendelkezünk-e a megfelelő jelszóval, legyen az telepített rendszer vagy akár élő-lemezkép.
A rendszerindítási folyamat során találkozhatunk még specifikációkkal is. ( szövegek, logók, képek, üres képernyő, animációk, stb )

Miután beléptünk az élő munkamenetbe, máris használható a Linux kernel-alapú operációs rendszer, de ez már egy más lecke anyaga. A következő tananyagban, az asztali környezetek alapjait fogjuk átvenni, valamint megnézzük azt is, hogy melyik lehet számunkra a legmegfelelőbb.

Eredeti angol cikk a következő linkre kattintva érhető el:

http://news.softpedia.com/news/learning-linux-lesson-three-gnu-linux-distributions-495299.shtml

Megosztás