A Linux cikksorozat negyedik részében sokmindent megtudhatunk majd a “szép” felhasználói felületekről amit gyakran neveznek asztali környezetnek is.

Mint mindig, most is úgy indítunk, hogy azt a tényt vesszük alapul, hogy te egy ex-Windows vagy ex-Mac felhasználó vagy, ami azt jelentené, hogy semmit nem tudsz az asztali környezetekről és ablakkezelőkről amik a GNU/Linux operációs rendszerekben találhatóak.

Tehát, első dolog amit meg kell tanulni, hogy mi is a GNU/Linux operációs rendszer grafikus felhasználói (GUI) felülete.
Például, a Windows asztali környezetének a neve, Metro.

Az elején, a GNU/Linux disztribúcióknak nem volt grafikus felhasználói felületük. Elsősorban szerverek futtatására, valamint tapasztalt felhasználóknak tervezték, amit terminálból indíthattak.



Asztali környezetek


Az asztali környezetek aktivitása és megjelenése eléggé erőteljes a mostani modern GNU/Linux operációs rendszereknél. Egyre több szabad és nyílt forráskódú témák találhatóak a letöltési központokban valamint az interneten is.

Természetesen, mint miden más a világon, csak a népszerű és aktívak maradnak meg a piacon. Bizonyosan hallottál már ezekről, mint például KDE, GNOME, Xfce, LXDE.

Amikor telepítesz egy GNU/Linux operációs rendszert, akkor valamilyen “szép felülettel” vagy másnéven asztali környezettel rendelkezik.
A legtöbb disztribúció már csak egy asztali környezetet használ és fejleszti a rendszerét köré.

Például, a Fedora Linux mindig követi az aktuális GNOME asztali környezetet, így ha megjelenik egy új kiadása az operációs rendszernek akkor a GNOME felület is változik ezáltal a rendszerben.



Ablakkezelők


Az ablakkezelők voltak az elsők amiket úgymond ki kellett dolgozni a GNU/Linux operációs rendszerekhez. Ezek általában nagyon könnyűek és felépítésben valamint megjelenésben is hasonlítanak a terminálhoz vagy egy szöveges módú felülethez.

Számos ablakkezelő található, amit egyes asztali környezetekbe integráltak. Három kategóriába sorolhatóak: stacking, tiling, dynamic. (rétegezett, csempézett, dinamikus.)

Mai napig népszerű ablakkezelők a következők:
Enlightenment, Fluxbox, Openbox, JWM (Joe’s Window Manager), i3, AfterStep, FVWM, IceWM, PekWM, és dwm.

A fenti felsoroltak általában önállóak, de vannak a már említett integrált ablakkezelők is mint például, Metacity (GNOME); KWin (KDE); Xfce (Xfwm).



Független továbbfejlesztések (Fork)


Mint minden más nyílt forráskódú projektnél, az asztali környezetek és ablakkezelők sem mentesülnek bizonyos szabályok alól. Ilyen szabályok a független továbbfejlesztések vagy másnéven Fork-ok.

Amit tudni kell, hogy a lentebb említett asztali környezetek és ablakkezelők is ilyen “Fork”-ok.

Példaként, Cinnamon, Pantheon, Unity, MATE (GNOME); Trinity (KDE3); LXQT (LXDE és Qt). De bizonyosan hallottál már a Budgie, Deepin, valamint Hawaii környezetekről is.



Melyik az ideális számodra?


Ez jó kérdés. Erre valószínűleg nem tudok válaszolni. Magadnak kell kitapasztalni, hogy melyik felel meg jobban az igényeidnek.

Azonban egy dolgot jó ha megjegyzünk. Bármikor megváltoztathatjuk előre telepített asztali környezetünket a GNU/Linux rendszereken, amit például Windowson vagy MAC OS X-en nem tudunk megtenni.

A következő részben majd írok a nyílt forráskódú alkalmazásokról. Írok arról is, hogy hogyan találhatod meg, hogyan telepítheted őket. Meg még írok pár érdekességről is. Addig is ne habozzunk különböző disztribúciókat tesztelni.

Eredeti angol cikk a következő linkre kattintva érhető el:

http://news.softpedia.com/news/learning-linux-lesson-four-desktop-environments-and-window-managers-496799.shtml

Megosztás